Síugrás: Lengyel diadal a Fekete-erdőben

1215_podEgy páratlanul magas színvonalú versenyre került sor ma a Hochfirstschanzen Titisee-Neustadban, amely végül Kamil Stoch idei első, teljességgel megérdemelt győzelmét hozta, aki mellé a dobogóra Simon Ammann, valamint Noriaki Kasai állhatott fel. A vasárnap délutáni síugró idillt mindössze egyetlen zavaró esemény törte meg, mégpedig Thomas Morgenstern vérfagyasztó bukása, ám úgy tűnik végül is vigyáztak Morgira az őrangyalai, és egy ujjtöréssel, valamint zúzódásokkal megúszta az esést.

Újabb versenynap volt tehát soron Titisee-Neusadtban, amelyen úgy tűnt, mintha odafent meghallották volna a síugró rajongók óhaját, és azok után, hogy tegnap kicsit még lehetett panaszkodni a versenyt befolyásoló szélre, ma szinte végig kifogástalan körülmények uralkodtak a sáncnál, aminek meg is lett az eredménye az idény eddigi messze legjobb versenyének formájában. Már a kezdés is ígéretes volt, hiszen már az elején is bőven láttunk 130 méter körüli, sőt még afeletti ugrásokat is, amelyek közül kiemelkedő volt Gregor Deschwanden (16.) 135,5, Jan Matura (17.) 134,5, illetve Michael Neumayer (18.) és Stefan Kraft (20.) egyaránt 134 méteres kísérlete, amivel az első 30 ugrót követően is ők alkották az élcsoportot.1215_kibice

Érkezett aztán harmincegyedikként Peter Prevc (14.), aki egy 134 méteres kísérlettel átvette Deschwandentől a vezetést, csak hogy rögvest továbbadja a ma kifejezetten elemében lévő Janne Ahonennek (12.), aki elsőre 134,5 méterig jutott. Nem sokkal később aztán Richard Freitag (9.) még ennél is messzebb repült, és egy 136,5 méteres ugrással az egy rövid időre az élre állt. Jurij Tepes (133 m 27.) és Maciej Kot (134,5 m 15.) ugyan még nem tudták megrengetni Freitag elsőségét, Piotr Zylanak (3.) ellenben már sikerült mindez, egy nem is akármilyen ugrással, hiszen egészen 139 méterig vitorlázott. A közvetlenül utána érkező Simon Ammann (5.) pedig még ennél is messzebb, az már más kérdés, hogy a 142,5 méteres ugrása végén már nem tudta megcsinálni a telemarkot, így persze nem is kapott túl magas stíluspontokat, ami összességében azt jelentette, hogy csak a pillanatnyi 2. helyre jött be.1215_simi2

Jött viszont Kamil Stoch (1.), aki akárcsak az imént Ammann 142,5 méterig repült, ráadásul nála az érkezésbe sem lehetett belekötni, olyannyira, hogy a bírák egészen kimagasló, 19-20 közötti pontokkal jutalmazták a stílusát, egyértelmű volt tehát, hogy átveszi a vezetést. Ezzel egyszersmind magasra is helyezte a lécet a még hátra lévő 10 minősített ugró számára a lengyelek világbajnoka, mert hogy azért ők még a toronyban vártak ekkor az első kísérletükre. Közülük elsőként Daiki Ito (8.) érkezett, aki a maga 137 méterével nem is ugrott egyébként rosszat, de Stochra ezzel nem volt veszélyes, és ugyanezt mondhattuk el az őt követő Robert Kranjec (135 m 13.), Anders Bardal (139 m 4.), illetve Marinus Kraus (135 m 11.) ugrásai után is. Jött ezek után az az Andreas Wellinger (19.), akivel tegnap a leginkább kibabráltak a körülmények, ami egyelőre úgy tűnt, mintha egy kicsit benne is maradt volna, ugyanis csak egy erős közepesnek mondható 133 métert ugrott elsőre, amivel a dobogós esélyei neki nagyjából el is szálltak. Nem így a veterán Noriaki Kasainak (2.), aki az enyhe hátszél ellenére 139,5 méterig vitorlázott, amivel be is jött Stoch mögé a 2. helyre. Az utána következő honfitárs, Taku Takeuchi sem ugrott egyébként rosszat (138 m 7.), a rendkívül szoros mezőnyben azonban csak a 6. helyre tudott vele megérkezni.1215_kasai

Eddig tehát egy kivételesen jó verseny volt alakulóban, azonban ami ezután történt, az arcára fagyasztotta egy rövid időre a mosolyt mindenkinek. Következett ugyanis a tegnapi győztes, Thomas Morgenstern (41.), aki ezúttal is 141 méterig tudott siklani a levegőben, a talajfogásnál azonban kicsúszott alóla a jobb léce, és olyan szerencsétlenül bukott, hogy esés közben még a fejét is nekiütötte a keményre fagyott talajnak. Ezt követően még ugyan feltápászkodott, azonban rögvest elvesztette az egyensúlyát, és hordágyon kellett levinni a kifutóból, azt pedig csak remélni lehetett, hogy a látszat ellenére nincsenek komoly sérülései. Nos, azóta már tudjuk, hogy eltört a kisujja, számos horzsolást és zúzódást szerzett, ami nyilván nem kellemes, de ahogy ez a bukás kinézett, még mindig talán azt lehet mondani, hogy relatíve olcsón megúszta, és ami talán a legfontosabb, hogy a bukást követően végig eszméleténél maradt, és idegrendszeri károsodást egyelőre a vizsgálatok nem is állapítottak meg nála. A teljes képhez az talán még hozzá tartozik az esettel kapcsolatban, hogy utólag felmerült az is, hogy a bukást esetleg a felszerelés hibája is okozhatta, egyes szakértők szerint ugyanis túl hamar engedhetett szegény Morgi kötése, ami adott esetben elindíthatta a bukást, ám ennek bizonyosságát egyelőre a későbbi vizsgálatok feladata lesz megállapítani.

1215_morg2

Mindenesetre kizökkentett mindenkit a bukás egy kicsit a verseny élvezetéből, pedig ketten ekkor még az első körből is hátra voltak, előbb Severin Freund (6.) repült el egészen 138 méterig, amivel a 6. helyről várhatta a folytatást, majd sorozat zárásaként a sárga trikós Schlierenzauer (10.) következett, akitől ezúttal nem láttunk igazán átütő ugrást, ugyanis egy 137,5 méteres kísérlettel csak tizediknek tudott bejönni.
Ezzel tehát „féltávnál” Kamil Stochnak állt a zászló, aki Kasai-jal szemben 3,4 pont előnnyel várhatta a folytatást. A 41 esztendős japánt további 2,8 egységgel lemaradva Zyla követte, azaz a lengyelek kettős dobogója sem volt egy földtől elrugaszkodott forgatókönyv.

Az első sorozat eredménye

A második sorozatra egyébként az időjárás mit sem változott, maradt a minimális légmozgás, aminek köszönhetően a zsűri sem változtatott az első körben jól bevált 17-es beülőn. Nem is maradtak el továbbra sem a jó ugrások, amelyek közül az első 10-es csoportban mindenek előtt Anders Jacobsen (17.) 138 méteres repülését emelhetjük ki, amivel a térdszalagszakadást követően még a formáját igencsak kereső norvég vezetett is 10 ugrót követően, a szintén remek második kísérletet bemutató Andreas Wankot (136 m 20.) és Reruhi Shimizut (135,5 m 22.) megelőzve.1215_ahonen

A technikai szünetet követően aztán Stefan Kraft (19.) repült 134,5 métert, amivel a 2. helyre tudott bejönni, csak hogy Andreas Wellinger (18.) rögvest eggyel hátrébb tolja egy 137 méteres kísérlettel. Michael Neumayernek (139,5 m 13.) aztán már Jacobsent is sikerült letaszítani az élről, amivel egy rövid időre ő állhatott a pillanatnyi elsőt megillető reklámfal előtt. Ugyanis az őt követő Jan Matura (128 m 26.), valamint Gregor Deschwanden (133 m 21.) ugrásai ugyan még nem jelentettek veszélyt az elsőségére, ellenben Maciej Kot (10.) egy 138,5 méteres repüléssel már elorozta tőle az elsőséget. Ezt pedig sem Peter Prevc (137,5 m 11.), sem Robert Kranjec (135 m 16.) nem tudta tőle átvenni, nem így a finálét a tizenkettedik helyről váró Janne Ahonen (140,5 m 5.), aki még az első körös teljesítményét is meg tudta fejelni, és elsőként a második sorozatban 140 méter fölé vitorlázott, amivel megnyitotta a maga számára az utat egy kimondottan szép eredmény felé. Ebben pedig Marinus Krausnak (13.) sem sikerült megakadályoznia az idén másodszor visszatérő finn klasszist, ugyanis csak 134,5 méterig jutott, így Ahonen vezetésével várhattuk az első sorozat tíz legjobbját.

Elsőként közülük Schliernzauer (138,5 m 8.) jött, aki viszont másodjára sem tudott igazán kiemelkedőt ugrani, nem is tudta átvenni a vezetést, mint ahogy ez nem sikerült az őt követő Richard Freitag (134,5 m 11.), Daiki Ito (137 m 7.), Taku Takeuchi (138 m 6.), Severin Freund (137 m 8.) négyes tagjainak sem. Érkezett viszont az első sorozatot az 5. helyen befejező Ammann (2.), aki akárcsak elsőre, ezúttal is rendesen kitett magáért, és 141,5 métert repült, hovatovább az első kísérletével ellentétben ezúttal valami „telemark szerűséget” is bemutatott az ugrás végén, így ő válthatta Ahonent a vezető pozícióban. Jött aztán Anders Bardal (4.), aki 142 méterrel ugyancsak nem ugrott rosszat, nála azonban valamivel kisebb volt az egyébként minimális hátszél miatti szélkompenzáció, így be kellett, hogy érje a pillanatnyi 2. hellyel.1215_scl

Ezzel szemben Piort Zyla (15.) nem ugrott különösebben jót másodjára, így a mindössze 131 méteres kísérletével elszálltak a lengyelek kettős dobogóról szövögetett álmai. Nem így Kasai (3.) dobogós álmai, aki az ekkor kissé megerősödő hátszél ellenére is 137,5 métert tudott ugrani, ezzel bejött Ammann mögé a pillanatnyi 2. helyre, ami a pódiumot már garantálta számára a végelszámolásnál. Hátra volt még viszont Kamil Stoch (1.), akit még a nála is kissé megerősödő hátszél sem zavart meg abban, hogy egy 138,5 méteres ugrással magától értetődő természetességgel gyűjtse be az idei első, karrierje során pedig 8. győzelmét, aminek jogosságához ma kétség sem férhetett. Mint ahogy tulajdonképpen az egész hétvégi teljesítményéhez sem, ami a döcögősebb kezdést követően végre stabilan jónak mutatkozott, olyannyira, hogy a lengyel szövetségi kapitány Lukasz Kruczek szerint tegnap is csak egy kis szerencse hiányzott a sikerhez a változékony körülmények között, mert Kamil ugrásai már szombaton is kiemelkedőek voltak. Ami pedig a másik két dobogóst illeti, Ammant, akit ma végső soron csak a gyengébb talajfogása fosztott meg attól, hogy jobban megszorongassa Stochot, ugyancsak dicsérni lehet a hétvégén meglelt stabilitásáért, míg Noriaki Kasai teljesítménye előtt, amit 41 évesen (gondoljunk bele, hány évvel van ez a síugrók átlagos „nyugdíjkorhatára” fölött) ma is letett az asztalra, tényleg csak a kalapunkat lehet megemelni.1215_kamil2

Összességében pedig elmondható, hogy még Morgenstern bukásával együtt is a szezon eddigi legjobb versenyét láthattunk, amelyet követően a világkupa is minden elképzelést felülmúlóan szoros, hiszen 6 versenyt követően bár továbbra is Schlierenzauer vezet, mögötte nem kevesebb, mint 7 versenyző van „egy győzelmen” azaz 100 ponton belül, azaz nyílt küzdelemre számíthatunk a továbbiakban is.1215_rs

1215_vk

1215_nk

Részletes végeredmény

Világkupa összetett

Nemzetek kupája

A verseny összefoglalóját az alábbi linken tekinthetitek meg: http://www.youtube.com/watch?v=yFqA0lMRLd4

Ami pedig a folytatást illeti, a jövő héten Engelbergbe látogat a mezőny, ahol hagyományosan az utolsó erőpróbát rendezik a Négysáncverseny előtt, illetve a női VK sorozat is folytatódik majd Hinterzartenben, reméljük azok a versenyek is tartogatnak majd bőven izgalmakat.

A felhasznált képek forrásai: fisskijumping.com, sport.onet.pl, salzburg.com