Hirscher elszúrta, így Neureuther duplázott a Ganslernhangon

Alaposan megfricskázták ma az osztrákokat Kitzbühelben, pedig milyen szép indult számukra a délután… Egy futamot követően még vezetett dédelgetett kedvencük, ám Felix Neureuther szorításában ezúttal is megremegtek Hirscher kezei, kieséssel felérő szereplésével fontos pontokat hullajtott el az összetett győzelemért zajló csatában. A garmischi illetőségű klasszis ellenben eksztatikus formában várja Szocsit, két első és egy második hely (na jó, meg egy kiesés) a mérlege a januári szlalomokon. A dobogó harmadik fokára Patrick Thaler állhatott fel. Remekeltek a svájciak, két szlalomosuk is besorolt a legjobb 8 közé, újabb tőrdöfés a 10-en kívül rekedt osztrák válogatottnak.

Facebook- falunkon részleteztük a miérteket, így most csak annyit tennénk hozzá, hogy mind az időjósok jelentései, mind ebből kifolyólag a szervezők döntése bevált. Megérkezett a jelentős havazást hozó front Kitzbühelbe, márpedig így lehetetlen lett volna ma Szuper-G-t rendezni a kombináció részeként. A leglassabb szakág szezonbeli hatodik versenyét már nagyobb gond nélkül meg lehetett tartani. (Itt jegyezzük meg, hogyha történetesen holnapra sem javul a helyzet e téren, második nekifutásra vasárnap még megrendezhetik a nevezetes lesikló futamot – a feledésre ítélt kombináció helyén.)

Mint vitriolos jegyzeteivel nekem kedveskedő kollégám, repens írta vagyon délután: „hull a hó és hózik…, de a maki se fázik”, s valóban, 2°C környéki hőmérsékletben, néhol nehezen átlátható pályán kezdődött el a várva várt verseny a Ganslernhangon. Az első futam tűzőmestere láttán mi, egyszeri szurkolók már dörzsölhettük tenyerünket, derék Ante Kostelić keze munkáját dicsérte ugyanis a pálya, aki édes fia mélyrepülését látva nem teketóriázott, izmos kis pályával pörzsölt oda a világ legjobb szlalomosainak. Egy részük sirámokat zengett két futam közt, de ez már legyen az ő bajuk.

A mezőny két toronymagasan legjobb formában lévő szlalomosa nyitotta a versenyt. Marcel Hirscher (1.) egy meredekes megcsúszást kivéve hiba nélkül, magabiztosan tette dolgát, rajtszáma azért segítette, mert az hamar kiderült, hogy a frissen hullott hó teljes eltisztítása lehetetlen küldetés. Felix Neureuther (2.) tartotta a lépést nagy vetélytársával, azzal együtt is, hogy szolid kezdése ellenére a meredek előtt nagyot kellett fékeznie, de a pálya végi banánnal is meggyűlt a baja. Ivica Kostelić (7.) esetleg pillanatnyi helyezésével lehetett részben elégedett, egyébként már odafent beszedett fél másodpercet, ami a végére 1,7-re növekedett. André Myhrer (24.) nagyon széles íveket síelt, a meredeken hajszál híján kaput tarolt, magyarán egy roppant indiszponált, hektikus, 3 másodperces hátrányt hozó menettel még a továbbjutásért is rimánkodhatott. Mario Matt már szorongatta az élen álló párost, talán inkább csak a németet, míg a trükkös banánkapu véget nem vetett versenyének. Manfred Mölgg (10.) megfontolt menetével terebélyes javítási felületet biztosított magának estére. Mattias Hargin (8.) már a felső szektorban sem konkurált az élen álló párossal, a végén pedig olyan szinten lelassult, hogy már-már szinte gyalogolt.

Fritz Dopfer (4.) bánhatja a meredeket megelőző ártalmatlan részen bemutatott térvesztését, hiszen a folytatásban remekül teljesített, főleg a záró részen tartotta példásan magát. Patrick Thaler (6.) szép technikás sízéssel csupán másfél másodpercet szedett össze, valamivel kevesebbet, mint a norvégok csodagyereke, Henrik Kristoffersen (9.); ha nem zúdult volna ipari mennyiségben a hó, ennél sokkal közelebb végezhettek volna Hirscherékhez. Markus Larsson gyönge kezdés után meglovagolt egy kaput a második szektorban, valami hasonlóra pályázott Alexis Pinturault (5.), a francia őrült menettel kísérletezett Ante-papa pályáján, mi tagadás, brutálisan nagyot síelt, az 1,36-os hátrány egyértelműen a körülmények számlájára írandó.

Egykori (?) nagyágyuk váltották egymást, mindannyian a középmezőnyből várhatták a folytatást. Reinfried Herbst (13.) biztonsági menettel operált, Jean-Baptiste Grange (12.) heves gesztikulálással vezette le zaklatott sízését (hogy a tűzéssel, avagy a nem épp optimális látási viszonyokkal volt problémája, tőle kellene megkérdezni). Benjamin Raich (15.) lekopírozta derék Ivica mutatványát, szépen, de lassan síelt, épp ellenkezőleg, mint Ted Ligety (16.), az amerikainak ennek megfelelően voltak meleg pillanatai, de csak leért a célba. Stefano Gross (15.) ritmusos felső rész után megszenvedett a meredeken, nemkülönben a banánon. Steve Missillier (33.) a második szakaszon teljesen elvesztette a fonalat, onnantól alternatív íveken kódorogva kínlódta végig a pályát, célba ért, egy továbbjutást nem érő idővel.

David Chodounsky a meredekre érve dobott egy szép látványos hátast, Giuliano Razzoli a jobbkanyarok rémületében ment lejtmenet, a végén el is vétette az utat. Manfred Pranger (38.) végképp eljátszotta olimpiai esélyeit, egy eleve gyanús kapuvétel után nem sokkal hatalmas hibát vétett, lemaradt a villanyfényes folytatásról. Sorban szedte áldozatait Ante-papa pályája, Axel Bäck és Mitja Valenčić is hiába szuggerálta a célvonalat. Alekszander Horosilov (22.) tudása alapvetően kevés ehhez a pályához, ezzel együtt most egész szépen helytállt.

A folytatás a svájci szlalomosokról szólt. Olyanra emberemlékezet óta nem volt példa, hogy a hányattatott sorsú szakág helvét indulói közül négyen is továbbjutónak vallhassák magukat. Márpedig a korábbi zászlóvivő, Markus Vogel (28.) mellett (vagy éppen vele ellentétben) jól teljesített még Ramon Zenhäusern (51-essel a 23.), Daniel Yule (41-essel a 30.), hab a tortán persze Luca Ärni (3.) szereplése. Az alig 20 esztendős fiatalember remekül kanyargott, a meredeken majdhogynem hirscheri szinten tolta az ipart, az alján továbbfokozta a nívót, minek végén dobogós pozícióból várhatta a folytatást.

Harmincon túlról Manuel Fellner (11.) kis híján befért a TOP10-be, aligha gondolta volna ekkor bárki, hogy ő lesz a nap embere osztrák viszonylatban… Bravúrosan síelt még Santeri Paloniemi (49-essel a 18.), a feltörőben lévő Julien Lizeroux (40-essel a 20.), a norvég Sebastian-Foss Solevaag (38-assal a 21.), Nolan Kasper (35-össel a 25.), s végül egy másik norvég, Jonathan Nordbotten (33-assal a 29.)

…………………………………………………………………………………………………

Utólag nyugodtan kijelenthetjük, este is nagy előnyt biztosított a friss pálya, Daniel Yule (7.) nem ment földöntúli extrát, mégis meg sem állt az élmezőnyig. Nordbotten (20.) jócskán elmaradt tőle, érezhetően minden áron célba akart érni, Vogel (16.) szép fokozatosan szedett be egyre nagyobb hátrányt honfitársától. Anton Lahdenperä (13.) utóbbi részidőit gond nélkül hozta, az alján aztán jobban megmaradt a tempója. Nem szorul külön magyarázatra, hogy nevezettek közepesnél alig jobb menetekkel jelentős előrelépésekkel kalkulálhattak. Wolfgang Hörlnél (19.) a nagy akarásnak nyögés lett a vége, elgörcsölte a dolgot, látványos hiba nélkül is nagyon elmaradt az éllovastól. Kasper (18.) vérbeli amerikai módjára a meredeken kis híján elszállt, majd azért megtalálta a fonalat, s másodpercen belül maradt.

André Myhrer (9.) nagy rössel vágott neki a pályának, javítani akart helyzetén, amit sikeresen végre is hajtott, noha a meredeken mértékadó hátrányt szedett össze a svájcival szemben. Zenhäusern (21.) a meredeken rendre késlekedett, akár az egyszeri magyar vonat pár centi hó idején, a célt megelőző lankás részen 2 méterével pedig nem tudott sebességet őrizni. Horosilov pontszerző sorozata lezárult, a letörésnél lépett kapura. Solevaag (12.) jó kezdés után szintén sokat eldobott előnyéből, hiába a pálya végi remek síelés. Búslakodnia azért nem kellett, Levi utáni második legjobb VK- helyezését érte el. Lizeroux is egyike volt Ante- papa pályájának bírálóinak, nos, a sérülésből idén visszatért francia saját edzője pályáján lépett villámgyorsan kapura. Deville (22.) egy nagyobb megbillenéssel került hátrányba, onnantól pedig már nem volt megállás, a célba érés is bravúrszámba ment tőle. Paloniemi előnye két szektorig tartott, mígnem egy kapu alaposan megtréfálta, felfelé is kellett síelnie, mint kizárása jelzi, nem mászott eleget. Janyk (14.) és Ligety (15.) két egészen más karakterű csúszással jelentkeztek, előbbi nyugodtságot színlelt, az amerikai szokott vehemenciájával vergődött le célig.

Gross Yule- kaliberű felső rész után magas szintű esésével imponált volna a pontozóbíráknak. Raich körülményes sízéssel két szektor alatt eladta előnyét, majd az aljára érve rálépett egy kapura, nem erőltetett tovább. Herbst (10.) alighanem átvette volna végre a vezetést, ha egy aprócska kis emelkedő miatt nem hajítja kukába minden hozott előnyét. Grange nagy lendületében hamarjában rátaposott az egyik piros kapura. Manuel Feller (8.) nem tartalékolt semmit, rohamozott, mint egy őrült, kapuról kapura küzdött, a végén mindössze 5 századdal szorult le az első helyről. Mölgg egy régi időkben tapasztalt mutatványát idézte elénk: uszkve 4 kapu kellett csupán a kieséshez.

Henrik Kristoffersen (2.) szakította meg végre a svájci sorozatát. Bravúros meredeksízéssel alapozta meg majdani dobogóját, mondhatnánk persze, hogy a pálya vége nem volt az igazi, de a bő fél másodperces hátrányát tekintve nem ezen múlt élete első VK- győzelme. Mattias Hargin (6.) az elején még valamelyest jobb is volt, közepén bukta el a történetet, az átütőerő ezúttal hiányzott a svédből. Kostelić (17.) sajnos hozta az idén tőle megszokott öreguras tempót, magától értetődő módon zuhant a középmezőny második felébe.

Patrick Thaler (3.) szemre tetszetősen síelt, mintha nem vállalt volna igazi kockázatot, dobogóját elnézve persze aligha elégedetlen emiatt. A jelek szerint nem Alexis Pinturault (4.) szája íze szerint tűzte a pályát edzője, látványos hiba nélkül ment, de nem tudott igazán felpörögni. Fritz Dopfer (10.) volt az est másik nagy vesztese, már az első meredeken nagy galibába került, valahogy még talpon maradt, de minek, hisz’ a zárást is elrontotta. Luca Ärni (5.) kapcsán nagy kérdés volt, bevállalja-e a rizikós dobogót annak az árán, hogy egy esetleges kieséssel bukhatja a szocsi indulást. Egy fenti necces kapuvétel után újraértelmezte helyzetét, így ugyan volt még egy nagyobb rontása, alapvetően a biztosra próbált menni, sikerrel.

S akkor végül a nagy párviadal! Felix Neureuther (1.) nem tartalékolt semmire, nyomásnak kívánta kitenni Hirschert. Ehhez mérten sokat veszített szektorról szektorra, különösen a visszafogottabb alsó szakasz fájhatott szurkolóinak. Minden Marcel Hirscher (23.) kezében volt, kiváltképp a győzelmi trófea. Magabiztosan tartotta 4 tizedes előnyét, majd megtette azt a szívességet, hogy rálép az egyik kapura. Visszamászás mindhiába, 108%-on kívül ért célba, így pont nélkül zárt.

A verseny részletes statisztikájáért kattintsatok a linkre!

Felix Neureuther karrierje nyolcadik győzelmét ünnepelte a déli szomszédnál, idén ez már a harmadik sikere. 2010 után nyert ismét a Ganslernhangon. Henrik Kristoffersen ugyanennyi dobogónál tart, mindannyit idén szerezte, vitathatatlan részévé vált a közvetlen élmezőnynek az ifjú norvég. Patrick Thaler idei kiegyensúlyozottsága példaértékű, hiszen egy szem 11. helyét kivéve rendre a TOP6-ban fejezte be versenyeit, Val d’Isére után másodszor állt dobogón.

Holnap a legendás lesiklás következik a Streif lejtőjén. Ne hagyjátok ki!