Síugrás Willingen: Álomverseny, Stoch-győzelem!

stoch_frontParádés versenyt hozott a willingeni hétvége első versenynapja, hiszen a kedvező körülményeknek köszönhetően rengeteg nagy ugrást, és egy igen magas színvonalú versenyt láthattunk, amelyen a legjobbnak Kamil Stoch bizonyult, aki ezzel a kihagyott sapporoi hétvégét követően ismét felvette a kesztyűt az összetettben is, és tett is egy nagy lépést a sárga trikó visszahódítása felé. A lengyel világbajnokon kívül ugyanis a hazaiak nagy örömére Severin Freund, valamint a jó formáját Sapporo után ismét igazoló Jernej Damjan állhattak fel a dobogóra, míg a VK-éllovas Peter Prevc csak a 7. helyen végzett.

Elérkeztünk az utolsó VK-hétvégéhez az ötkarikás játékok előtt, amelyet nem kevés izgalommal várhattunk, hiszen az elmúlt hetekben sem a zakopanei „lutriverseny”, sem a szokás szerint foghíjas mezőnnyel zajló sapporoi hétvége nem volt igazán alkalmas arra, hogy kikristályosodhassanak az erőviszonyok, emellett érdekes kérdése volt az elmúlt napoknak az is, hogy miután Prevc a japán-túra révén megszerezte a sárga trikót, milyen válasza lesz erre az ellenfeleknek. Az persze tény, és ez előre tudható is volt, hogy teljes képet itt sem fogunk majd kapni, hiszen bár a mezőny ezúttal lényegesen erősebb, mint az elmúlt héten, azért így is többen, például a komplett norvég olimpiai csapat, de többek között Schlierenzauer is kihagyják ezt az állomást. Ő egyébként a jelek szerint a többiektől teljesen külön utat jár, ugyanis egy héttel ezelőtt még egy gyors dubai „nyaralást” is megengedett magának, ezzel próbálva még egy kicsit feltöltődni az olimpia előtt, amire végső soron az egész szezonját kihegyezték, hogy aztán beválik-e, az egy másik kérdés.

Na de vissza Willingenhez, ahol már pénteken is zajlottak az események, hiszen még az edzések előtt sor került egy már régen a levegőben lévő bejelentésre, miszerint Martin Schmitt, aki a mezőnytől a garmisch-partenkircheni versenyen búcsúzott, végleg befejezi pályafutását. A közönségtől pedig itt Willingenben köszönt el, bár alighanem nem végleg, hiszen tervei szerint edzőként szívesen maradna még a síugrás világában, amihez innen is sok sikert kívánunk a 36-éves immár ex-ugrónak.

scm

Ami pedig a versenyt illeti, ahhoz képest, hogy mennyire nem voltak eleinte jók a kilátások az időjárás tekintetében, hiszen az erős szél és a havazás miatt a próbasorozatot is törölni kellett, azonban a verseny kezdetére mindkettő úgy-ahogy csillapodott, a stabilizálódó szembeszél pedig remek alapot teremtett egy látványos versenyhez, főleg, hogy ezen a sáncon, amely a rendszeresen használt nagysáncok közül a legnagyobb, lehet is kifejezetten nagyokat repülni.

Így hát már az elején is láthattunk nem egy szép repülést, amelyek közül az első jelentősebbet Alexey Romashov (17.) jegyezte, aki a 19-es beülőből tudott 142,5 méterig eljutni, aminek köszönhetően persze a zsűri rögtön módosított is, előbb a 17-es, majd mégis inkább a 18-as kapuból indítva ezután a versenyzőket. Innen jöhetett Markus Eisenbichler (11.) is, aki ugyancsak tudott egy nagyot repülni a szembeszélben, és miután 144 méternél landolt, át is vette a vezetést Romashovtól. Ezután Ole Marius Ingvaldsentől (137 m 19.) és Manuel Poppingertől (139 m 18.) is egy-egy jó ugrást, de a vezetéshez azért egyikük kísérlete sem volt elegendő.

tep

Nem sokkal ezt követően aztán ismét beülőmódosítás következett (tegyük hozzá azért halkan, némi kritikaként az illetékesek felé, hogy ez annyi esetben egész biztosan nem volt ma indokolt, mint ahányszor az első körben élt ezzel a jogával a zsűri), méghozzá ezúttal egy rövid ideig befújó hátszélnek köszönhetően felfelé mentünk, és a 20-as beülőből folytatódhatott a verseny, ami többeknek, így Annsi Koivurantanak (143 m 20.) is megadta a lehetőséget egy látványos repülésre, amivel a finn ugró élni is tudott, az más kérdés, hogy mindez így is csak az 5. helyhez volt elegendő. Mentük is le a 19-esbe, ami azonban nem akadályozta meg Michael Hayböcköt (9.) abban, hogy 145,5 méterre vitorlázzon, ami a vezetéshez is elegendő volt számára. Nem sokáig állhatott viszont az élen az osztrák, ugyanis egy újabb beülővel lentebbről (18-as) érkezett Jurij Tepes (1.), aki az eddiginél is erősebb szembeszelet kihasználva valósággal kirepült a stadionból, ugyanis 152 méternél landolt, amivel beállította Ahonen 2005 óta fennálló sáncrekordját (az más kérdés, hogy anno a finn ugrása sokak szerint ennél hosszabb volt, mindenesetre a hivatalos rekord ez), és persze utcahosszal vette át a vezetést.

dam

Ennek fényében az újabb nekifutó rövidítésen már nem lepődött meg senki (a 16-osból jött a folytatás), mint ahogy a sapporoi hétvégére emlékezve igazán azon sem, hogy ezt követően Jernej Damjan (7.) is jót ugrott, és bár a 141,5 méteres kísérletével Tepest nem veszélyeztethette, a 2. helyet így is viszonylag simán foglalta el a sorban. Őt követően Neumayer (15.) jutott el előbb 140 méterig, amivel az 5. helyre tudott bejönni, majd Jan Matura (23.) következett, aki viszont csak 132 méterig jutott, így csak a középmezőnyből várhatta a folytatást. Jót ugrott viszont a továbbra is igen erős szelet kihasználva Richard Freitag (143 m 8.) valamint Maciej Kot (143 m 12.) is, így mindketten ott voltak a Tepes után egyre sűrűsödő élmezőnyben, mint ahogy a körülményekhez képest Daiki Ito (134,5 m 13.) is egészen jól ugrott azzal együtt is, hogy nála valamelyest enyhébb volt a szembeszél.

kas

Ezzel szemben, hiába ugrottak nagyobbat Piotr Zyla (135,5 m 21.) és Jan Ziobro (137,5 m 22.) is, a nagyobb szél miatti levonásnak köszönhetően egyikük ugrása számított igazán értékesnek, nem így Marinus Kraus (6.) kísérlete, aki 141,5 méterig jutva be is tudott jönni a pillanatnyi 2. helyre. Robert Kranjec (16.) viszont nem igazán lehetett elégedett az ugrását követően, ugyanis bár 140,5-re repült, nála több, mint 25 pont levonás járt a szélre, így már most is csak a 10. helyre tudott vele bejönni, mint ahogy Thomas Diethart (140,5 m 10.) is csak az üldözőbolyból várhatta a folytatást a maga ugyanekkora ugrását követően. Ezzel szemben Severin Freundnak (4.) már egy 139 méteres repülés is elég volt ahhoz, hogy bejöjjön a második helyre, ugyanis nála sem volt igazán erős szél, amit figyelembe véve kifejezetten sokat ért a német ugrása, mint ahogy honfitársáé, Andreas Wellingeré (5.) is, aki ugyancsak 139 méterig repült, amivel ekkor éppen Freund mögött állt a 3. helyen. Simon Ammann (33.) viszont meglepően vérszegény teljesítményt nyújtott ezúttal, ugyanis mindössze 128 métert ugrott, ami még a pontszerzéshez is kevésnek bizonyult.

stoHárman voltak már csak hátra ekkor az első sorozatból, akik közül elsőként Noriaki Kasai (3.) volt soron, aki 142 méterig repülve átvette Freundól a második helyet, miközben Tepes vezetése továbbra is érinthetetlennek látszott. Így volt ez Kamil Stoch (2.) ugrását követően is, ugyanis a lengyel is csak 139,5 méterig jutott elsőre, más kérdés, hogy a megenyhülő szélben a magas stíluspontokkal együtt a második helyhez így is elég volt ez a kísérlet, ami meg is maradt neki a sorozat végére is, ugyanis a sárga trikós Peter Prevc (138 m 14.) első kísérlete nem volt igazán átütő, így a szlovén jócskán hagyott támadási felületet legfőbb összetettbeli üldözőjének.

A szlovénok viszont ezzel együtt sem lehettek elégedetlenek, hiszen Tepes fordulhatott az első helyen a második sorozatra, bár azért hátradőlnie egyáltalán nem lehetett, hiszen Stoch hátránya mindössze 3 pont volt, aki mögött Kasai és Freund sem volt vészesen lemaradva, csak hogy a legesélyesebbeket említsük.

Az első sorozat eredménye

Ami pedig a kedvező széljárást illeti, az ezidőtájt szerencsénkre még inkább állandósulni látszott, így egyfelől maradtunk most már végleg a 16-os beülőnél, másfelől pedig már a második sorozat elején is láthattunk szép repüléseket, amelyek közül elsősorban Stefan Kraft (143 m 15.), Jan Matura (142 m 18.) valamint Jan Ziobro (141 m 21.) kísérletét lehet kiemelni, miután ők kerültek 140 méter fölé, illetve ők álltak az élen is az első tízes csoportot követően is. Ezek után előbb Anssi Koivurantatól (17.) láttunk egy 141,5 méteres ugrást, amivel ő a második helyre tudott bejönni, majd egészen az első kört tizenhatodikként záró Robert Kranjecig (5.) kellett várnunk a következő igazán jó kísérletre, aki viszont nem akármilyen repüléssel ajándékozta meg a nézőket, ugyanis 150 méternél landolt, ráadásul még a talajfogásába sem igazán lehetett belekötni, így nem kevesebb, mint 23 ponttal tudta átvenni a vezetést az eddig élen álló Krafttól.

kran

Egy ideig nem is igazán az volt a kérdés ezek után, hogy a fantasztikusan ugró szlovént meg tudják-e előzni, hanem inkább az, hogy be tudnak-e jönni másodiknak az utána következők, ami egyébként előbb Michael Neumayernek (139 m 14.), majd Peter Prevcnek (145,5 m 7.) is sikerült, de hozzájuk képest Kranjec még így is külön kategóriát képviselt, mint ahogy Daiki Ito (9.) is csak a 3. helyre tudott beférni a 146 méteres ugrásával. Őt követően egyébként megintcsak egy kicsit csendesebb időszak következett, hiszen sem Kot (134 m 20.), sem Eisenbichler (138 m 11.), sem pedig Diethart (138 m 10.) nem tudott ezúttal igazán extrát ugrani, mint ahogy Michael Hayböck (132,5 m 13.) sem, bár neki mentségére szóljon, hogy nála megintcsak hiányzott egy kicsit a szembeszél támogató ereje. Ezek után Freitagtól (131,5 m 16.) is csak egy közepes ugrást láttunk, ellenben Jernej Damjan (3.) az éppen ismét ráerősítő szélben újfent igazolta szlovén virtust, és 150,5 méterig vitorlázva leváltotta Kranjecet a vezető pozícióban, miközben az eredményjelző kezdett erősen a Sapporoban látottakhoz emlékeztetni, hiszen az élen ekkor megintcsak három szlovén ugró állt.

fru

Persze hogy azért nem Sapporoban vagyunk, az abból is látszott, hogy ezúttal a konkurencia valamivel erősebb volt, hiszen ekkor még hatan hátra voltak, és habár sem Marinus Kraus (133 m 12.), sem pedig Andreas Wellinger (140 m 8.) nem tudta megbontani elöl a szlovén egységet, a harmadik és ma egyben utolsó németnek, Severin Freundnak (2.) már sikerült, aki 147,5 méterig vitorlázva tudta átvenni Damjantól az elsőséget, a népes hazai szurkolótábor legnagyobb örömére. Kasaijal (140 m 4.) szemben pedig sikeresen meg is őrizte a vezetést Freund, ám még mielőtt a németek elkezdtek volna komolyabban a győzelemről ábrándozni, érkezett Kamil Stoch (1.), aki másodjára 145,5 méterig tudott repülni, amivel hacsak egyetlen ponttal is, de megelőzte a hazaiak versenyzőjét. Így már csak Jurij Tepes (137 m 6.) volt hátra, aki azonban a fantasztikus első kísérlete mellé csak egy közepes másodikat tudott ezúttal odatenni, így kihasználatlanul hagyta a győzelmi esélyt, és egészen a 6. helyig csúszott vissza.

pod

Ezzel viszont Kamil Stoch és a lengyelek örülhettek, hiszen Kamil így idén már harmadszor, karrierje során pedig immár tizedszer is győzni tudott, egy – ahogy ezt utána ő maga is kiemelte – kifejezetten magas színvonalú versenyen, és a jelek szerint neki rendkívül jól jött most az edzéslehetőség a japán hétvége helyett, hiszen láthatólag sikerült stabilizálnia a korábban kicsit ingadozó formáját.

rs

vk

nk

Részletes eredmények

VK összetett

Nemzetek kupája

Hivatalos video-összefoglaló

Győzelmének köszönhetően pedig a ma mindössze a 7. helyig jutó Prevccel szembeni hátrányából is sokat lefaragott, így most a vasárnapi versenyen reális esélye lesz arra is, hogy még az olimpia előtt visszavegye a sárga trikót, és habár ő azt mondja, hogy neki igazából nem annyira fontos ez most, hiszen még bőven van hátra verseny, azért ne gondoljuk, hogy nem fog érte mindent megtenni. Mint ahogy Prevc is, hogy mindezt megakadályozza. Hát kell-e jobb felvezetés egy olimpia elé?

A felhasznált képek forrásai: sport.onet.pl, fisskijumping.com